Lehet-e 1600 oldalas regényt tanítani?- Interjú Arató Lászlóval

Az Esterházy Irodalmi Díjat 2025-ben Darvasi Lászlónak ítélték a Neandervölgyiek című nagyregényéért. Az irodalmi díj shortlistjén szereplő művek mindegyikéhez készültek óravázlatok, amelyek a középiskolai feldolgozáshoz adnak ötleteket. Lehet-e 1600 oldalas regényt tanítani? Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint „a kóstoltatás a tanár dolga, a kíváncsiság felkeltése. Ha egy 1600 oldalas könyvnek két oldalát sikerül élménnyé, eseménnyé tenni, akkor már tettünk valamit.” Interjú.

A kortárs irodalom kulcsszerepe vitathatatlan az olvasóvá nevelésben. Kezdésként tisztítsuk ki a fogalmakat: mit jelent a kortárs? Kiváló javaslatokat, ötleteket lehet találni például Esterházy Péter műveinek feldolgozásához, de kortárs-e a középiskolai diákoknak az az alkotó, aki lassan egy évtizede nincs köztünk?

Mindenki kortárs, mint Jan Kott-tól tudjuk, Shakespeare is az. Kérdés, hogy meg tudjuk-e mutatni mi közünk van hozzá, illetve neki mi köze van hozzánk. Persze a ma élő szerzőkre külön is fel kell hívni a figyelmet, ha nem akarjuk, hogy tanítványaink azt higgyék, hogy az irodalom valami lezárt kánon, múzeumi portéka. A régi és a születő irodalom kontinuitását kell a diákoknak megmutatni. Például azt, amit Esterházy mondott, hogy a hagyomány az a hagyományon végzett munka. A jelen munkálkodása a múlton, a múlttal. 

Feladata-e az iskolai magyartanárnak az olvasóvá nevelés? És csak az ő feladata-e?

Feltétlenül feladata. Ezért is kellene őt megkímélni attól, hogy elősorban nevek és címek bevésőjévé váljon. A szöveg örömét, az olvasás izgalmát kell a magyartanárnak megmutatnia. A magyartanár egyfajta beavató. Az iskola amúgy is csak akkor tudja ellátni a feladatát, ha fel tudja kelteni a tudásvágyat, a világ megismerésének vágyát. Többek között a könyvek világának megismerése iránti vágyat. Az olvasóvá nevelés természetesen nem csak a magyartanár feladata. Minden olvasó szülő vagy barát részt vesz a diák olvasóvá nevelésében. Az irodalom intézményrendszere, a kritika, a reklámok, a portálok, a podcastok is segíthetnek ebben. Az influenszerek és a nemzedéki ideálok szerepe is nagyon jelentős.  

Egy kiemelkedő irodalmi alkotásokat elismerő kezdeményezés, mint sok más mellett az Esterházy Irodalmi Díj is, hogyan segítheti az irodalomoktatást, olvasóvá nevelést?

Egy irodalmi díj – ha tekintélyt szerez magának – segít a rengetegben való eligazodásban. Orientáló szerepe van. A magyartanárnak szüksége van ilyesfajta orientációra, hivatkozási pontra. Ahogy a Nobel-díjas író iránt azonnal felpezsdül az érdeklődés, más nagyságrendben, de egy nívós kortárs irodalmi díj is tud reflektorként működni. Az Aegon-díj is, amíg létezett, betöltött valamiféle eligazító-figyelemfelhívó szerepet.  

Az Esterházy Irodalmi Díj shortlistjén karcsú verseskötettől az 1600 oldalas regényig találunk könyveket. Hogy látjátok: a szöveg hosszúsága meghatározza, hogy iskolai feldolgozásra alkalmas-e egy irodalmi mű? Egyáltalán: mi alapján választ egy magyartanár szöveget az órára?

A kóstoltatás a tanár dolga, a kíváncsiság felkeltése. Ha egy 1600 oldalas könyvnek két oldalát sikerül élménnyé, eseménnyé tenni, akkor már tettünk valamit. 

Évtizedek óta temetjük a Gutenberg-galaxist, de a mesterséges intelligencia korszakával talán még közelebb kerültünk a végéhez. Hogy látjátok tanárként, mit hoz a közeljövő, milyen kihívásokra kell felkészíteni a diákokat az iskolában, a magyarórán? 

Az AI meg fogja változtatni az iskola világát. Egyelőre csak azt tudjuk biztosan, hogy bizonyos írásbeli házi feladatokat nem érdemes adni. Ugyanakkor az AI segíthet a tanárnak a szempontok, feladatok gyártásában is, az órára való felkészülésben is. Azzal is foglalkoznunk kell, hogy milyen promptokat célszerű az AI-nek adnunk. Mármint a diákjainkkal közösen kell ezzel foglalkoznunk. Magyartanárok figyelmébe is ajánlom Prievara Tibor és Nádori Gergely Az AI az oktatásban. A mesterséges intelligencia bevezetése az iskolai mindennapokba című könyvét.