Művészet
Művészet

Kiállító művészeink vallanak az EREKLYE, HAYDNKOPF ihletettségéről

Lázas munkában a The Rest in Peace formáció alkotói
Kiállító művészeink vallanak az EREKLYE, HAYDNKOPF ihletettségéről

A The Rest in Peace formáció alkotói – Keresztes Zsófia, Keresztesi Botond, Lőrinc Lilla, Borsos János és Szinyova Gergő képzőművészek – a maguk módján dolgozták fel, és teszik mindannyiunk számára újra átélhetővé a nem mindennapi történetet a Tihanyi Bencés Apátság kiállítótermében hamarosan nyíló EREKLYE, HAYDNKOPF című kiállításon. A kortárs alkotások mellett a kiállításon feltűnik még egy Haydn büszt is, a híres Esterházy-gyűjtemény egyik féltett darabja, a megszokottól eltérő módon és környezetben.

„A halál, mint olyan, folyamatosan foglalkoztat. Nyilván együtt élek vele, de mégis mindig beletörök abba a gondolatba, hogy hogyan válhat egyik pillanatról a másikra az addig annyi sok érzelemmé, gondolattá, tulajdonsággá összenövekedett több milliárdnyi sejt életközössége egy kisajátítható tárggyá” – mondta el Lőrinc Lilla arról, hogy milyen gondolatok foglalkoztatták a tárlatra készülő mű megalkotása közben.

Szinyova Gergőt inkább az emberi személyiség és élet összetettsége ragadta meg a koponya történetében. “Az utóbbi években a különböző emberi személyiségtípusok és az emberi jellem tulajdonságai játszottak szerepet a munkáimban” - árulta el a művész. A képei témájaként megjelenő arc és koponya, azok “daraboltsága” az emberi személyiség és élet összetettségére utal.

Keresztesi Botondnak a koponya a “csont szentségét” idézte fel, ahogy az a Bibliában szerepel. A csont annak köszönheti kitüntetett, szimbolikus szerepét a zsidó kultúrkörben, hogy a halált követően ez a testünk leghosszabb ideig fennmaradó része. “A koponya által nemcsak Haydn szelleme, hanem a teste is évtizedeken át velünk maradt. Ez a korszakokon átívelő tárgyi emlék lehetne akár a műtárgy szinonimája is.”

Boros János fantáziáját annak a 20 éves férfinak a sorsa mozgatta meg, akinek a koponyáját Haydné helyett csempészték a koporsóba, és akinek kiléte teljesen homályban maradt. Rosencrantz és Guildenstern – a Hamlet két mellékszereplője kapta meg ugyanezt a figyelmet Tom Stoppardtól és remekmű született belőle. Borsos János alkotása az ismeretlen férfi fiktív történetén keresztül reflektál az ellopott koponya törtétnetére.

Amennyire különböző megközelítéseket választottak a művészek, annyira tér el a művészi megvalósításuk módja is egymástól. Akril, olajfesték, filctoll rajz, évek alatt összegyűjtött, leszárított, egymásra rétegzett növények, különböző, különleges hulladékok jelennek meg a vásznakon.

Aki szeretne még többet megtudni az alkotók motivációiról, kövesse Facebook és Instagram oldalunkat, ahol a kiállításmegnyitóig hátralévő időben külön-külön is bemutatjuk őket.